Kicsi, kövér hüvelykapó,
Mellette a mutató.
Középső a hosszú bátyja,
Gyűrűsujj a húgocskája.
Kicsi pöttöm, ez a vége,
Minden gyerek kezecskéje.
Kerecske-gombocska,
Volt egy kicsi dombocska.
Dombon állt egy házikó,
Házikóban ládikó.
Ládikóban kerek tálca,
Tálcán meg tíz pogácsa.
Arra ment az egérke,
Mind megette ebédre.
Süni, süni, sünike,
Sétálgat az erdőben.
Tüskés hátán falevél,
Megvédi, ha jön a tél.
Nyuszi fülét hegyezi,
Nagy bajuszát pödöri.
Répát eszik, ropp, ropp, ropp,
Nagyot ugrik, hopp, hopp, hopp!
Itt a szemem, itt a szám,
ez meg itt az orrocskám.
Jobbra, balra két karom,
Forgatom, ha karom.
A lábamon megállok,
Táncolok és ugrálok!
Kinézek az ablakon,
Falevél egy nagy halom.
Már a földet takarja,
A szél összekavarja.
Fújja a szél a fákat,
Letöri az ágat!
Reccs!
Húzzuk a szekeret,
Forgatjuk a kereket.
Vezetjük az autót,
Hétfőre, keddre,
Lépj az emeletre!
Egy, kettő, három,
Ezt a lépcsőt járom.
Egy, kettő, három,
Anyukámat/apukámat várom.
Aki nem lép egyszerre,
Nem kap rétes estére.
Pedig a rétes igen jó,
Katonának az való.
Erdő mélyén két törpe,
Ülnek egy nagy gödörben.
Én is törpe, te is törpe,
Le is vagyunk nagyon törve.
Nincs szebb madár, mint a lúd,
Nem kell néki gyalogút.
Télen, nyáron mezítláb,
Úgy kíméli a csizmát.
Dirmeg-dörmög a medve,
Nincsen neki jó kedve.
Alhatnék, mert hideg van,
Jó lesz bent a barlangban!
Hogyha fúj a szembeszél,
Okos ember nem beszél!
Lélegzik az orrán át,
Nagy hidegben, tél-időben,
Így játssza ki a náthát!
Gyertek, menjünk farsangolni!
Három napig csak mulatni.
Vigyünk oda vidámságot,
Sok éneket, mókát, táncot.
Száll az ének,
Hív a nóta,
Táncot ropunk
Reggel óta.
Gyors ritmusra
Dobban lábunk,
Ma éjfélig
Meg sem állunk!
Azért varrták a csizmát,
Hogy táncoljunk benne,
Ha rongyos is, ha foltos is,
Illik a tánc benne.
Hej, guci-galaguci,
Ki-guba!
Szita, szita péntek,
Vége van a télnek.
Kikeletet köszönteni,
Jönnek a népek.
